Gyakorlatilag már mindenki, aki már eldobta a kőbaltát és az internetre költözött valamilyen formában adatait szerveren tárolja. A kérdés, hogy a tárolás hol, és milyen formában történik.
Milyen adatokat akarunk tárolni?
A kérdés rendkívül jelentős, mivel innen kezdődik a neheze. Levelezésünket vagy weblapunkat tárhelyszolgáltatók biztosítják, szerződéseinket, iratainkat saját gépünkön tárolhatjuk, számlázáshoz több felhőalapú számlázórendszert vehetünk igénybe. Mindent ki lehet szervezni, vagy akár egy helyen, saját szerveren tárolni.
Saját szerver
Fő előnye az adatbiztonság! Teljes kontrollunk lehet adataink felett, csak azzal osztjuk meg adatainkat, akivel szeretnénk, olyan hozzáféréssel, amit kiosztunk. A szervert, ha olyan az infrastruktúránk elhelyezhetjük saját lokációban, vagy ha távolról is el szeretnénk érni nagy sávszélességgel, akkor kereshetünk hozzá egy megbízható szervertermet. Az erőforrást nem kell mással megosztani, bármikor a 100%-os terhelésre képes. Előre tervezett üzemeltetés az eszköz műszaki korlátjáig bővíthető. A várható üzemidő akár 10 év is lehet.
VPS
Azaz Virtual Private Server, amikor a nagy teljesítményű szervereket virtuálisan több, önálló egységre bontjuk, azaz a szerverből több kisebb szervert hozunk létre. Ezek összeségében nem csak teljesítményben, memóriában és tárhelyben egyeznek meg a fizikailag különálló szerverektől, hanem funkcióban, biztonságban is egyenértékűek lehetnek azokkal. A nagyobb teljesítményű szervereken több kisebb egyidejű szerver futtatása akár sokkal gazdaságosabb is lehet. A gazdaságos működtetés mellett szól az is, hogy nem kell megvásárolni, elég bérelni, akár rövidebb vagy hosszabb távon.
Szerver bérlés
Olyan konstrukció, amikor maga a szerver az üzemeltető tulajdonában van, igy a beszerzés, üzemeltetés a szolgáltató-bérbeadó feladata, ennek ellenére, a gép a legjobb helyen van, hiszen ebben az esetben is adatközpontban van elhelyezve a szerver. A szerverbérlés esetén nincsenek váratlanul felmerülő egyéb költségek, és a szerveren tárolt adatok ugyanolyan biztonságban vannak, mint a saját szerver esetén.
A témát körüljárva több konstrukciót találtunk, ezek közül szeretnénk kiemelni a Servergalactic.com oldalán található ajánlatot. Érdekessége, hogy a HP DL380 G7 sorozatú gépért 24GB RAM-al 1 Ft-os bérleti díjat kérnek, de a tároló (SSD vagy HDD) nincs benne az árban. Ez arra enged következtetni, hogy a megrendelő maga választja meg hozzá a tárolókat, és a szolgáltatás végén maga rendelkezik azok felett. A megrendelő csak a szerver üzemeltetést fizeti, az 1 Ft-os bérleti díjon felül.
Felhő szolgáltatás
A felhő-architektúra sajátossága, hogy elérhetővé teszi a hardver feldolgozási teljesítményét és tárolási kapacitását az interneten keresztül. Azaz, lehetővé teszi a felhőszolgáltatók számára, hogy világszerte különböző lokációkon elhelyezett szervereket összevonva nagy teljesítményű hálózatot hozzanak létre, melyekhez internet kapcsolattal hozzáférhetnek az ügyfelek.
Többféle felhő szolgáltatást különböztünk meg egymástól. A különbségek ellenére az összes felhőalapú szolgáltatás mégis ugyanazon az elven működik. A kiszolgálók számítási teljesítményét szegmentált, szoftver-vezérelt alkalmazásokba virtualizálja, amelyek feldolgozási és tárolási képességeket biztosítanak.
Nyilvános felhő – pl. Amazon AWS, a Microsoft Azure vagy a Google által kínált szolgáltatások. Ezek nem csak infrastruktúrát, de szolgáltatásokat is nyújtanak, és több applikáció már ezekre a szolgáltatásokra épül. Nagy előnye a sokoldalúság és a „pay as you go” struktúra, amely lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy igény szerint, akár egy kattintással több kapacitást is igénybe tudjanak venni. Hátrányuk az, hogy a nyilvános felhő alapvető infrastruktúrája és operációs rendszere továbbra is a felhő-szolgáltató teljes ellenőrzése alatt áll. Ez akkor lehet gond, ha az ügyfél szolgáltatót szeretne váltani. A felhasználó részére a másik kihívás, hogy figyelemmel kísérje a szolgáltató fejlesztéseit, irányváltásait. A szolgáltató átalakulása vagy megszűnése esetén a felhasználó komoly probléma elé nézhet.
Magánfelhő esetén az infrastruktúrát egy saját kezelésben lévő tűzfalakkal védett szerverpark képezi. A felhőalapú szerver szolgáltatás jogosult felhasználói bárhonnan hozzáférhetnek, felhasználhatnak és tárolhatnak adatokat a magánfelhőben, akárcsak a nyilvános felhőben. A különbség az, hogy senki más nem fér hozzá vagy használhatja fel az adott ügyfél erőforrásait. A magánfelhő megoldások biztonságot és irányíthatóságot is kínálnak, de ezek az előnyök legtöbbször plusz költségekkel járnak. A felhőtulajdonos társaság felel a szoftverért és az infrastruktúráért is, így ez sokszor drágább, de biztonságosabb működést tesz lehetővé. Előnyük egyben a hátrányuk is, mivel amennyiben nincs megfelelő tartalék a rendszerben, úgy csak fizikai számítási és tárolási kapacitások hozzáadásával bővíthetők, megnehezítve a nagyobb tárhelyre való azonnali áttérést.
Hibrid felhő – A hibrid felhők egyesítik a nyilvános felhőket a magánfelhőkkel. Úgy tervezték, hogy lehetővé tegyék a két platformon a zökkenőmentes kommunikációt, az adatok és az alkalmazások mozgatását az egyikről a másikra.
Az adatokat biztonságosan tárolják a magánfelhő tűzfalai és titkosítási protokolljai, és szükség esetén ezek átvihetők a nyilvános felhőkörnyezetbe. Hibrid mezők esetében rendkívül fontos a biztonság, a szigorú adatvédelmi szabályok miatt rendkívül fontos az esetleges adatszivárgás megelőzése, felügyelete.